Gyors divat: mi ez, és milyen hatással van a környezetre és a munkavállalókra?
A múlthoz képest a 90 -es évektől kezdve egyre olcsóbb lett a ruhavásárlás, köszönhetően az olyan láncoknak, mint a H&M, a Zara és a Primark, amelyek nagyon alacsony áron kínálják a legújabb divatruhákat. Ennek a termelési módnak azonban erőteljes következményei vannak, mind etikai, mind környezetvédelmi szinten. Valójában más módon is jól öltözhet alacsony áron: például megvásárolhatja az értékesítés során. Ebben a videóban elmagyarázzuk, hogyan vásárolhat kedvezményes áron!
Ilyen a gyors divat is
A gyors divat definíciója olyan ruházati ágazatra vonatkozik, amely nagyon alacsony áron gyárt ruházatot és kiegészítőket, szemben a „hasonlóan alacsony minőségű ruhákkal”. A termékek a legújabb divat szerint készültek, és néhány szezonra tervezték őket, folyamatos forgalom mellett, amelyek egyre több vásárlásra késztetik a fogyasztókat. A nagy gyártóláncok a divathetek során és nagyon rövid időn belül vesznek irányt a stylistok által javasolt trendekből időt, a termelési folyamatok optimalizálásának köszönhetően képesek a legújabb divatruházatokat forgalomba hozni.
Ezeknek a láncoknak az a célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt készítsenek termékeket, hogy kielégítsék a fogyasztók igényeit, és egyre több vásárlásra ösztönözzék őket; a gyárak az úgynevezett "gyors válasz" módszerre épülnek, ami rendkívül hatékony gyártás módszer, amely a rendkívül rövid időknek köszönhetően nagyon gyakran meglátogatja a felhasználót az üzletekben, mert tudja, hogy mindig talál új termékeket, hogy kielégítse vásárlási vágyát.
A gyors divat olyan kifejezés, amely az elmúlt években az egyszer használatos divat szinonimájává vált, az olcsó és rossz minőségű ruhák féktelen fogyasztása alapján: egy szezonban használják, majd eldobják. A fő gyors divatláncok a Zara, a H&M, a Primark, a Pull & Bear, a Bershka, a Forever21, az Uniqlo, a Mango, ... Az utóbbi években azonban egyre népszerűbb egy új trend, amely a gyors divatnak ellenáll: a lassú divat, ez egy fenntartható mód, amelyben a fogyasztó megfelelő árat fizet egy olyan termékért, amelyet több szezonon keresztül fog használni. Attól a gondolattól, hogy egy cikket csak néhány hónapig fognak használni az új fenntarthatóság keresésére: ez a lassú divat elve.
A gyors divat hatása a környezetre
A gyors divatnak mélyreható következményei vannak a környezeti fenntarthatóságra, mivel a divat a világ egyik legszennyezőbb iparága. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint például a divatágazat felelős a globális vízhulladék 20% -áért és a szén -dioxid -kibocsátás 10% -áért, valamint több üvegházhatású gázt termel, mint a világ összes légi és hajója.
Mindezek mellett a textilszálak előállításához használt peszticidek miatt a folyók és a gyárak közelében lévő talaj erősen szennyezett lenne, mivel a mérgező anyagok (például vegyi festékek és fehérítők) nagy része beléjük kerülne. Ezenkívül a gyors divatipar is a hulladék legnagyobb termelői közé tartozik: ezek felhalmozódhatnak mind eladatlan áruk formájában (2018 -ban a H&M csaknem 4 és fél milliárd dollárért találta magát felesleges árukkal), mind pedig dobott ruhák formájában. el a fogyasztók, mert már nem "divatosak".
Ezt a haszontalan árut elégetik, és sajnos nem hasznosítják újra.A Fenntartható Fejlődés Alapítvány és a Fise-Unire of Confindustria kutatása szerint hazánkban évente mintegy 240 000 tonna textiltermék kerül a hulladéklerakókba, főként ruhadarabok, amelyeket a felhasználók a szemétbe dobnak.
Gyors divat és a dolgozók kizsákmányolása
A környezetre gyakorolt negatív hatásokon túlmenően a gyors divatnak súlyos következményei vannak az úgynevezett harmadik világ országaiban is, ahol a nyugati országokba szánt ruhákat gyártják. A gyárak gyakran alulfizetett és kizsákmányolt munkaerőt (még kiskorúakat is) alkalmaznak. embertelen ritmusok és a biztonsági előírások be nem tartása A csekély fizetéssel szembesülve a munkavállalók kénytelenek stresszes műszakokban dolgozni a nem biztonságos környezetben.
A gyors divat óriásai megnyitják gyáraikat azokban az országokban, ahol kevesebb ellenőrzés és kevésbé tiszteletben tartják a munkavállalók (akik többnyire nők) jogait: Banglades, Kambodzsa, Malajzia, Vietnam, Pakisztán, ... A közelmúltban ez a kizsákmányolás vonzott a média figyelmét, amikor egy bangladesi gyár, a Rana Plaza 2013-ban kigyulladt. A biztonsági előírások be nem tartása miatt több mint 1000 ember halt meg és 2500 megsérült.
Milyen alternatívái vannak a gyors divatnak?
Aki nézte az "Igaz költségek" című dokumentumfilmet, az a felfogás észlelte, hogy valami baj van mind a bolygó, mind a társadalmunk számára ezzel a túlzott mértékű produkcióval. Az egyéni felelősség, hogy ne fogyasszunk túlzott mennyiségű ruházatot, vezérelje döntésünket, nehogy részt vegyen a környezet romlásában.
Az őrült tempóban termelő textilipar soha nem lehet fenntartható választás. Vannak azonban alternatívák is, csak vásároljon olyan márkákat, amelyek tiszteletben tartják a gyártási láncot, és kerülik az embertelen munkakörülmények kényszerítését a munkavállalókra. Egy másik lehetőség, amely teljes mértékben összhangban van a környezettel, például a szüret. Ebben az esetben a terméket már létrehozták, így nincs erőforrás -fogyasztás. Az új független márkák tehát általában nagyon figyelnek termékeik etikájára: ez extra garancia nekünk, fogyasztóknak is. A vállalatok nagyon óvatosak lettek az utóbbi időben, hogy etikus módon készült ruházatot kínáljanak, ami annak a jele, hogy új tudatosság jelenik meg az egyre gyorsabb produkciók őrjöngő keresése során.
